Passzív-agresszív viselkedés

A passzív-agresszív ember kerüli a nyílt konfrontációt, ellenállását olyan módon fejezi ki, hogy a másik fél lehetőleg ne tudjon ellene védekezni. Például ráhagyja a másikra a dolgokat, látszólag egyet is ért, majd másképp (vagy épp sehogy se) csinálja. Ez nagyon zavaró lehet, joggal váltja ki a másik fél dühét. Gyakori, hogy az egyik fél agresszív, Tovább …

Zsarolás vagy döntés

A zsarolás különböző mértékben, de mindenkinek a repertoárjába beletartozik. Szinte az anyatejjel szívjuk magunkba. Ki ne hallott volna gyerekkorában ilyen mondatokat. Ha nem eszed meg a főzeléket, nem kapsz édességet. Ha nem köszönsz a néninek nem foglak szeretni (ez a legrosszabb fajta zsarolás) Ha nem javítasz a jegyeiden, nem engedlek el a buliba. Vagy ugyanezt Tovább …

A 7 leggyakoribb tévhit az alkoholistákról

1. Az alkoholisták alacsony iskolai végzettségűek és buták Ha meghalljuk azt a szót, hogy alkoholista, egyből a kabaréjelenetek munkásruhás-svájcisapkás enyhén hülye figurája jut az eszünkbe. Nos, lehet egy alkoholista ilyen is. De nagyon sok alkoholista egyetemet végzett, felelősségteljes beosztásban van, orvosok, ügyvédek, pénzügyi szakemberek, politikusok. A diploma nem véd meg az alkoholizmustól. 2. Az alkoholisták Tovább …

Gyermekek a szenvedélybeteg családjában

Szülőként az ember a lehető legjobbat szereti adni a gyermekeinek. Akkor is, ha a hozzátartozója szenvedélybeteg. Azonban alkoholistával, drogbeteggel együtt élve gyakran azt sem egyszerű eldönteni, hogy a gyereknek mi a legjobb. A helyzet olyan, hogy a teljes család, benne a gyermek is sérül. Kutatások bizonyítják, hogy az alkoholista szülők gyermekei között lényegesen gyakoribb akár Tovább …

Rehabilitáció

A rehabilitáció az elvesztett készségek, képességek visszaszerzésére irányuló kezelés. A szenvedélybetegség sajnos nagyon sok területen okoz problémákat mind fizikai, mind lelki szinten. Rehabilitáció nélkül önmagában a szer elvonása – legyen szó akár alkoholról, akár drogról – nem tud elvezetni a valódi gyógyuláshoz. A rehabilitációt reszocializáció, a szociális képességek fejlesztése és a kliens társadalomba való visszaillesztése Tovább …

Engedjétek felnőni! – Szenvedélybetegek szüleinek

Munkánk során nem először (és tartok tőle, hogy nem is utoljára) találkozunk a hozzátartozók részéről azzal a hozzáállással, hogy „majd én megmutatom”. Tartok tőle, hogy akiket ez a cikk érint, nem fogják elolvasni, vagy ha mégis, megsértődnek rajta. Azért csak leírom, ha egy ember hozzáállását megváltoztatja, már érdemes. Tehát adva van a szenvedélybeteg „gyerek”, és Tovább …

Tűcsere-program – egy vitatott kérdés

Mostanában a józsefvárosi helyzet kapcsán gyakrabban hallottuk ezt a szót. De vajon mi is ez? Miért kell, mire jó egyáltalán? Nem a drogozást támogatjuk ezzel? Nem veszélyes a „normális” emberekre? És egyáltalán jogos-e közpénzből erre bármennyit is fordítani? Szóval miért van a tűcsere? Az intravénás droghasználók tűt is használnak a szer önmagukba fecskendezéséhez. Ugyanolyat, mint Tovább …

Miért nem működik az iskolai prevenció?

Az iskolai drogprevenció elméletben azt szolgálná, hogy a gyerekek tisztában legyenek a drogok ártalmas voltával és lehetőség szerint ne nyúljanak drogokhoz. A jelenlegi gyakorlat azonban nagyon sok sebből vérzik. Nézzük, kik tartják a prevenciós előadásokat Rendőrök A gyerekek a prevenciós foglalkozások végére tisztában lesznek a drogok típusaival, a fogyasztás szokásos módjaival és a büntetőjogi következményekkel. Tovább …

ADHD a szenvedélybetegség hátterében

Az ADHD betűszó az angol Attention Deficit Hiperactivity Disorder rövidítése. Magyarul figyelemzavar és hiperaktivitás. Kutatások szerint a gyermekek 5-6%-át érintő rendellenesség. Három alcsoportra bontható. Egyes gyermekeknél az aktivitás zavara a vezető, elsősorban hiperaktívak, folyton izegnek, mozognak, nem bírnak nyugton ülni. Sok közülük impulzív, hamarabb beszél, mint gondolkodik, folyton közbeszól, ami az eszébe jut, azt azonnal meg Tovább …