Csak egy film drogosoknak és alkoholistáknak

A témában nagyon sok alkotás született a világ számos országában. Nagyon sok remek alkotás. Magyarországra azonban elsősorban a hollywoodi filmek jutottak el. Ennek számos oka lehet.

Felmerül a kérdés, mikor jó egy ilyen alkotás. Akkor, ha laikus néző ül megborzongva a filmvászon előtt, a szenvedélybeteg meg mosolyog a látottakon, vagy ha a laikus nem érti az egész művet, a szenvedélybeteg hátán viszont rohangál a hideg. Számomra nyilván az utóbbi. Azt is szokták mondogatni, hogy az tud igazán jó drogos, vagy alkoholista témájú alkotást készíteni, aki valamilyen szinten érintett a témában. Valószínűleg így lehet. Bár Irvine Welsh, a Transpotting írója például tagadta érintettségét a témában. Pedig aki ilyen jó könyvet ír, annak lehet valami a füle mögött.

Az én kedvenc filmem alkotói viszont soha nem tagadták érintettségüket, olyannyira, hogy egyikük azóta bele is halt a szenvedélyébe. A film magyar. Drogos film. Az alkotói alkoholisták. Talán ezért jelent minden szenvedélybetegnek hátborzongató élményt a Felhő a Gangesz felett című film.
Rendezője, Dettre Gábor többször nyilatkozott érintettségéről, Ternyák Zoltán a főszereplő már a bemutató idején kómában volt, nem sokkal később meghalt.

Az alkotás igen naturalista módon mutatja be a szenvedést. Pontosan úgy, ahogyan annak lennie kell. Pontosan olyan formában, ahogyan azt számtalanszor megéli az érintett. Az elvonás minden fázisa remekül érezhető a filmben. Az alkoholista és drogos néző pontosan tudja, miről szól a film, a hozzátartozónak, vagy aki nem látott még ilyet, annak felnagyítottnak tűnhet a dolog. De nem az. Önmagunk tragédiája ez a film. A rabságé, a kilátástalanságé, hogy nem látunk a szerek mögé, szenvedésünk nem valaminek az oka, hanem egy „hősiesség”. A játszmáké, a feladásé, és visszatérésé, a megnyugvásé. És a megborzongásé.

Mikor újra és újra nézem ezt a filmet, az jut eszembe: „Na, ezt soha többé!”. Éljen a szabadság!

A filmmel kapcsolatban érdemes elolvasni a Magyar Narancs cikkét is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.